Hol tévedett óriásit a nyugati elit?

„Háttérhatalom az állampolgárok ellen, globalisták vs. szuverenisták. Ezt a harcot vívjuk napjainkban. A korábbi jobb–bal felosztás helyébe ez a törésvonal lépett a politikusok, politikai pártok közé. A globalisták egyben elitisták is, a szuverenisták pedig populisták. És bár az utóbbit a globalista oldal szitokszóként használja, valójában csak azt jelenti, hogy az adott politikai szereplő az egyszerű embereket, a szélesebb választói tömegeket képviseli, szemben egy szűk, vagyonos és befolyásos réteg, a legfelső egy százalék érdekeivel.

világkormánnyal az élén, amelynek segítségével hatalmát, befolyását, kiváltságos helyzetét könnyen és stabilan fenn tudja tartani. Ez az elit elsősorban a fejlett, kapitalista nyugati világban jött létre, és van jelen már évszázadok óta.

Az Európán kívüli világgal korábban nem is vagy alig találkozott. Egy részének (Amerika) még a létezéséről sem tudott. És amiről igen, ott is az övénél jóval fejletlenebb civilizációk álltak fenn. Ahol ugyan létezett az »elit« (törzsfőnökök, egyéb uralkodók), de föl sem merült, hogy hatalmuk a szűkebb területükön, esetleg szomszédaikon túlra is kiterjedhessen.

de aztán jött a Ming-dinasztia, és az 1400-as évektől önként vállalt bezárkózás, Xuande császár parancsára. Cseng Hö vezetésével még egy utolsó utat tehetett a kínai flotta, egészen Afrikáig, aztán a hajókat is megsemmisítették. Így történhetett, hogy a gyarmatosítást a spanyolok, portugálok, majd pedig a hollandok, fran­ciák, angolok hajtották végre.

Az ipari forradalom is Európában ment végbe, az elzárkózás miatt Kína pedig meggyengült, és az 1800-as évek közepén, az ópiumháborúk során végleg másodrendű szereplővé vált a világpolitika színpadán. Ez az elmaradottság a kommunizmussal, Mao Ce-tung hatalomra jutását követően még inkább fokozódott, és az egykor virágzó, fejlett és gazdag országból egy hatalmas nyomortanya lett.

A világ jelentős része fölött konkrétan uralkodott is. A technikai fejlődésnek köszönhetően egyre könnyebben áthidalhatóvá váltak a távolságok, megindult a globalizáció. Amit végig az európai (illetve az ebből kinőtt amerikai) elit vezényelt.”

Nyitókép: Mandiner / Földházi Árpád