Szánthó Miklós: A 21. századi politika törésvonala a globalisták és a szuverenisták között húzódik

„Nem hiába akarja megbuktatni az Orbán-kormányt az amerikai baloldal dollármilliókkal” – hívta fel a figyelmet az Alapjogokért Központ vezetője.

Donald Trump és az európai patrióták sikere a megmaradás egyetlen esélye.
„Háttérhatalom az állampolgárok ellen, globalisták vs. szuverenisták. Ezt a harcot vívjuk napjainkban. A korábbi jobb–bal felosztás helyébe ez a törésvonal lépett a politikusok, politikai pártok közé. A globalisták egyben elitisták is, a szuverenisták pedig populisták. És bár az utóbbit a globalista oldal szitokszóként használja, valójában csak azt jelenti, hogy az adott politikai szereplő az egyszerű embereket, a szélesebb választói tömegeket képviseli, szemben egy szűk, vagyonos és befolyásos réteg, a legfelső egy százalék érdekeivel.
Ezt is ajánljuk a témában
„Nem hiába akarja megbuktatni az Orbán-kormányt az amerikai baloldal dollármilliókkal” – hívta fel a figyelmet az Alapjogokért Központ vezetője.
Utóbbi célja egy multikulturális, nemzeti és etnikai jellegektől mentes, alacsony kohéziójú, ezáltal minimális érdekérvényesítő képességű társadalom,
világkormánnyal az élén, amelynek segítségével hatalmát, befolyását, kiváltságos helyzetét könnyen és stabilan fenn tudja tartani. Ez az elit elsősorban a fejlett, kapitalista nyugati világban jött létre, és van jelen már évszázadok óta.
Az Európán kívüli világgal korábban nem is vagy alig találkozott. Egy részének (Amerika) még a létezéséről sem tudott. És amiről igen, ott is az övénél jóval fejletlenebb civilizációk álltak fenn. Ahol ugyan létezett az »elit« (törzsfőnökök, egyéb uralkodók), de föl sem merült, hogy hatalmuk a szűkebb területükön, esetleg szomszédaikon túlra is kiterjedhessen.
Bár valaha nem a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán, hanem a Dél-kínai-tenger volt a világkereskedelem központja, Kína pedig a világ vezető hatalma,
de aztán jött a Ming-dinasztia, és az 1400-as évektől önként vállalt bezárkózás, Xuande császár parancsára. Cseng Hö vezetésével még egy utolsó utat tehetett a kínai flotta, egészen Afrikáig, aztán a hajókat is megsemmisítették. Így történhetett, hogy a gyarmatosítást a spanyolok, portugálok, majd pedig a hollandok, franciák, angolok hajtották végre.
Az ipari forradalom is Európában ment végbe, az elzárkózás miatt Kína pedig meggyengült, és az 1800-as évek közepén, az ópiumháborúk során végleg másodrendű szereplővé vált a világpolitika színpadán. Ez az elmaradottság a kommunizmussal, Mao Ce-tung hatalomra jutását követően még inkább fokozódott, és az egykor virágzó, fejlett és gazdag országból egy hatalmas nyomortanya lett.
Európának tehát nem volt érdemi konkurenciája. Az európai elit az egész világ urának érezhette magát.
Kapcsolódó vélemény
Magyar Nemzet
Ezzel vége a dalnak: új fejezetet kell nyitni az unió történetében.
A világ jelentős része fölött konkrétan uralkodott is. A technikai fejlődésnek köszönhetően egyre könnyebben áthidalhatóvá váltak a távolságok, megindult a globalizáció. Amit végig az európai (illetve az ebből kinőtt amerikai) elit vezényelt.”
Nyitókép: Mandiner / Földházi Árpád